Magyar Nyelvőr 1960 I-IV - Jelenlegi ára: 2 000 Ft

A könyv címe:
Magyar Nyelvőr 1960. január-december
Alcím:
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának folyóirata - 84. évfolyam, 1-4. szám
A könyvhöz kapcsolódó név/nevek:
Kiss Lajos  (Szerző)
Szabó Zoltán  (Szerző)
Wacha Imre  (Szerző)
Barabás Jenő  (Szerző)
Károly Sándor  (Szerző)
további kapcsolódó szerzők ...
Kiadó:
Akadémiai Kiadó
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
1960
Sorozatcím:
Magyar Nyelvőr
Kötéstípus:
Fűzött papírkötés
Oldalszám:
512
Nyelv:
Magyar
A pécsi nyelvművelő konferencia határozatai
A szerkesztő bizottság: Felszabadulásunk tizenötödik évfordulójára
B. Abaffy Erzsébet: Király Péter: Ismeretlen magyar glosszák
Antal László: A nyelv objektivitásának kérdéséről
B. J.: Loványi Gyula †
B. L. É.: Irányába vagy irányában?
Balázs János: Bánhidi– Jókay– Szabó: Lehrbuch der ungarischen Sprache
Balázs János: Fónagy Iván: A költői nyelv hangtanából
Balázs János: Zolnai Béla 70. születésnapjára
P. Balázs János: Mióta beszél az ember anyanyelv-en?
Barabás Jenő: A Magyar Néprajzi Atlasz módszeréről
Bárczi Géza: A Magyar Nyelv Értelmező Szótára I.
Barla Gyula: A mondattan tanításának néhány problémája
Beke Ödön: A -hoz, -hez, -höz rag történetéhez
Beke Ödön: Sopa
Beke Ödön: Veszekvés
Beke Ödön: Bádogszamár
Beke Ödön: A harmadik személyű névmás hangtörténetéhez
Beke Ödön: Gyürke
Beke Ödön: Rákláb
Beke Ödön: Kikél
Beke Ödön: Szolgáló
Beke Ödön: A zippzár magyar neve
Beke Ödön: Felláb
Beke Ödön: Merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának
Bolla Kálmán: A zárt í-zés esetei a gércei népnyelvben
Bory István: „ Jelző-e vagy állítmány? ”
Deme László: Kosztolányi és a magyar nyelv
Deme László: Köznapi fogalmazásunk mindennapi botlásaiból
Deme László: Köznapi fogalmazásunk mindennapi botlásaiból
Dömötör Sándor: Kalács és kalinkó
Dömötör Sándor: Csiripiszli
E. J.: Kám
Éder Zoltán: A fővárosi általános iskolások kiejtéséről
F. G.: Hajóvonat
F. G.: A van „ helytelen” használata
F. G.: Talál lenni
F. G.: „ X vállalattól Y beszél” vagy „ X vállalattól Y beszélek”?
F. G.: Hogyne – nehogy
F. G.: Cipőkészítés, cipőtermelés
F. G.: Árubaromfi, baromfitermelés
F. G.: A „ Csinom Palkó” néhány kevésbé ismert szava
F. G.: Fölfejleszt, lecsökkent
F. G.: X. Y. vezette – X. Y. által vezetett
F. G.: Káder
F. G.: Közbeavatkozás
F. G.: Zivatar
F. G.: Szüret
F. G.: A festet műveltető ige ragozása a múlt időben
F. G.: A Prügelknabe és a Rufname – magyarul
F. G.: Kapaszkodjunk vagy fogódzkodjunk (a villamoson, autóbuszon)?
F. G.: Őszintétlen
F. G.: Ez nem igaz!
F. G.: Vessző használata a mondatátszövődés egyik típusában
F. G.: Jóllehet
F. P.: Vegyipar vagy vegyiipar?
F. V.: Holt-Tisza-part
Fábián István: Balassi Bálint költői nyelvének népies elemei első korszakában
Fábián Pál: Néhány tulajdonnév-típus helyesírásáról
Ferenczy Géza: Tengelyt dagaszt a sár
Fodor István: A statisztikai módszer alkalmazásának néhány kérdése
Fónagy Iván: A szavak hossza a magyar beszédben
G. L.: Vers– költemény
G. L.: Hát
G. L.: Egyeztessük?
G. L.: Olyik
G. L.: Nincs mese
Gáldi László: Egy beszélt nyelvi fordulat Bessenyeinél
Gáldi László: Mutatvány a Magyar Irodalmi Nyelv Nagyszótárából
Grétsy László: Műszaki nyelvünk védelmében
H. M. I.: Tört magyarsággal
H. M. I.: Darab
H. M. I.: A nemzetközi geofizikai év közleménye
H. M. I.: Egyből
H. M. I.: Névelő használata névelővel kezdődő cím előtt
Herczeg Gyula: Sajátos szórendi inverziók újabb magyar prózánkban
Herczeg Gyula: A képlátás néhány kérdése mai prózánkban
Hexendorf Edit: Névtudományi vizsgálatok
Hexendorf Edit: A Magyar Nyelvtudományi Társaság névtudományi konferenciája
Implom József: Beszédtöltelékek
Imre Samu: Felsőőri tájszavak
Imre Samu: Rácz Endre– Takács Etel: Kis magyar nyelvtan
Inczefi Géza: Ptrücskös
J. S. K.: Máma
K. L.: Kucséber
K. S.: Tud lenni
K. S.: Még
K. S.: Becsuk – bezár
K. S.: „ Jelző-e vagy állítmány? ”
K. S.: Mondatelemzés
Kálmán Béla: Barna
Kálmán Béla: J. Soltész Katalin: Az ősi magyar igekötők
Kálmán Béla: Hunfalvy Pál és Munkácsi Bernát emlékezete
Kálmánchey Endre: Új magyar műszó a természettudomány részére
Károly Sándor: Az egyszerű mondat szerkezeti egységeinek tanításáról
Károly Sándor: Terjengősség, dagályosság hivatalos nyelvünkben
Károly Sándor: Hegedüs Géza: A költői mesterség
Katona Imre: A kubikosélet szólásai
Katona Piroska: Egy Ady-sor értelmezéséhez
Katona Piroska: Zsibogó
Katona Piroska: „ Jelző-e vagy állítmány? ”
Kindzierszky Emil: Távgépíró, távíró, távírógép, géptávíró, telex
Kiss Lajos: Kucséber
Kiss Lajos: Bekecs
Kovács István: Tájszavak Peredről
Kovalovszky Miklós: Önkiválasztás, önkiválasztó bolt
Kovalovszky Miklós: Mészöly Gedeon †
Kovalovszky Miklós: A Műszaki Értelmező Szótár szakmai és nyelvi problémáiról
Köteles József: Góré
L. L.: Kazinczy-díj
Ladó János: Magyar hangtani dolgozatok. Szerkesztette: Benkő Loránd
R. Lovas Gizella: Vitaest műszaki nyelvünkről
T. Lovas Rózsa: József Attila: Külvárosi éj
B. Lőrinczy Éva: Papp László: XVI. század végi nyelvjárásaink tanulmányozása
B. Lőrinczy Éva: Deme László: A XVI. század végi nyelvi norma kérdéséhez
M. K.: Részletárusításra, részletvásárlásra kijelölt bolt
Margócsy József: József Attila két szaváról
Margócsy József: Segédkönyv az iskolai nyelvtani elemzésekhez
Margócsy Józsefné: Pattogó
Markó Imre Lehel: Néhány szó a között névutó használatáról
Martinkó András: A humor Petőfi egyik levelében
Meggyes Klára: Zádor, zándor, „ felzándorul”
Meggyes Klára: A malom alja kifejezés jelentésmódosulásai
Mező Ferenc: Ép testben ép lélek?
Mikesy Sándor: Tirimpó
Móra Mihály: A jogi nyelvművelés feladatairól
O. Nagy Gábor: Egy Ady-sor értelmezéséhez
O. Nagy Gábor: Kiveszi a bolondját
O. Nagy Gábor: Letette a garast
Nagy J. Béla: „ Jelző-e vagy állítmány? ”
O. N. G.: Párásság, síkosság
O. N. G.: Hetente, telente vagy hetenként, telenként?
O. N. G.: Márton-lúd
O. N. G.: Huj, huj, hajrá!
P. L.: Góré
P. L.: Csantavér
Papp Ferenc: [cirill betűs szöveg] Moszkva
Péter László: Inczefi Géza: Szeged környékének földrajzi nevei
Prohászka János: Még egyszer a zokszó meg a zok
Prohászka János: Egy nyelvújítási szó rövid históriája
Prohászka János: Tartalomjegyzék, szó- és tárgymutató
R. E.: „ Boldog új évet” vagy „ Boldog újévet”?
R. É.: Tetemei
R. É.: Dunántúl – Dunántúlon
Rácz Endre: Anyanyelvi műveltségünk konferenciája
Rácz Endre: Károly Sándor: Az értelmező és az értelmezői mondat a magyarban
Rubinyi Mózes: Gubó
S. H. A.: Leltár
Scheiber Sándor: Kóréh
Sebestyén Árpád: Végh József: Őrségi és hetési nyelvatlasz
Solymos Ede: A köszönésről
Solymos Ede: A bácsi, néni jelentésváltozatai
Sz. A.: A nyelvek világában. Szerkesztette: Bélley Pál
Sz. Gy.: A nyelvjárási és néprajzi gyűjtés összekapcsolása. Szerkeszti Morvay Péter
Sz. I.: Fölfelé a lejtőn
Sz. I.: Anikó vagy Annikó?
Szabó T. Attila: A csángó sültű~szültű hangszer- és a székely Söltyős családnév
Szabó T. Attila: Berók, Berrók, Borók
Szabó T. Attila: Hírharang
Szabó Zoltán: Az igeképzők jelentése és az igék történéstartama
Szabó Zoltán: Bartalis János költői stílusáról
Szegedi Péter: Góré
Szemere Gyula: A számnévi elő- vagy utótagú kapcsolatok helyesírásának kérdéséhez
Szendrey László †: Rühell
Szendrey László †: Öcsémasszony
Szépe György: Fónagy Iván: A hangsúlyról
Szilágyi Ferenc: Irodalmi Szemle
T. J.: Vaskalap, vaskalapos
T. J.: Gebin
T. J.: Május elsejé-vel kapcsolatos helyesírási problémák
Takács Etel: József Attila két szaváról
Takács Etel: József Attila két szaváról
Tompa József: Esztrád – „ Vedd ezt rád! ”
Tompa József: A Nyelvtudományi Intézetben készülő magyar leíró nyelvtan és nyelvművelésünk
V. J.: Nevű vagy nevezetű?
G. Varga Györgyi: Olcsít „ olcsóvá tesz”
Vértes O. András: Juhász Jenő†
Világhy Károly: Tájszavak Veszprém megyéből
W. I.: Napvilágot lát
W. I.: Kedvel – szeret
Wacha Imre: Néhány tárgyas igénk új, tárgyatlan jelentésének kialakulásához
Welter, Alfons: Kucséber
Zólyomi József: A köszönésről
Zsembery István: Terjengősség, dagályosság hivatalos nyelvünkben
Zsoldos Jenő: Agitátor, izgató, népnevelő
Zsoldos Jenő: Nemzetgyűlés
A Nyelvőr postája
1
2
3
4
Kálmánchey Endre: Új magyar műszó a természettudomány részére
Szendrey László †: Rühell
Szendrey László †: Öcsémasszony
Solymos Ede– Zólyomi József: A köszönésről
R. E.: Boldog új évet vagy Boldog újévet?
Margócsy Józsefné: Pattogó
Rubinyi Mózes: Gubó
Katona Piroska: Zsibogó
E. J.: Kám
Kindzierszky Emil: Távgépíró, távíró, távírógép, géptávíró, telex
Köteles József: Góré
Solymos Ede: A bácsi, néni jelentésváltozatai
A Nyelvtudományi Intézet nyelvművelő osztályának levelesládájából
1
2
3
4
Tetemei
Vers – költemény
Nevű vagy nevezetű
Hajóvonat
Hát
Tört magyarsággal
Napvilágot lát
Fölfelé a lejtőn
A van „ helytelen” használata
Tud lenni
Talál lenni
„ X vállalattól Y beszél” vagy „ X vállalattól Y beszélek”?
Egyeztessük?
Hogy ne – nehogy
Cipőkészítés, cipőtermelés
Árubaromfi, baromfitermelés
A „ Csinom Palkó” néhány kevésbé ismert szava
Darab
Leltár
Olyik
Párásság, síkosság
Hetente, telente vagy hetenként, telenként?
Becsuk – bezár
Fölfejleszt, lecsökkent
Részletárusításra, részletvásárlásra kijelölt bolt
Márton-lúd
Nincs mese
Máma
Csantavér
X. Y. vezette – X. Y. által vezetett
A nemzetközi geofizikai év közleménye
Anikó vagy Annikó?
Káder
Közbeavatkozás
Zivatar
Szüret
Kedvel– szeret
Egyből
Irányába vagy irányában?
A festet műveltető ige ragozása múlt időben
Holt-Tisza-part
Huj, huj, hajrá!
Vegyipar vagy vegyiipar
Gebin
A Prügelknabe és a Rufname – magyarul
Kapaszkodjunk vagy fogódzkodjunk (a villamoson, autóbuszon)?
Őszintétlen
Május elsejé-vel kapcsolatos helyesírási problémák
Dunántúl – Dunántúlon
Névelő használata névelővel kezdődő cím előtt
Ez nem igaz!
Vessző használata a mondatátszövődés egyik típusában
Jóllehet
A Nyelvőr hírei
1
2
3
Vértes O. András: Juhász Jenő†
Kálmán Béla: Hunfalvy Pál és Munkácsi Bernát emlékezete
Beke Ödön kitüntetése
Kovalovszky Miklós: Mészöly Gedeon †
Kodály Zoltánt az oxfordi egyetem díszdoktorává avatták
B. J.: Loványi Gyula †
Balázs János: Zolnai Béla 70. születésnapjára
L. L.: Kazinczy-díj
R. Lovas Gizella: Vitaest műszaki nyelvünkről


Jelenlegi ára: 2 000 Ft
Az aukció vége: 2021-09-18 20:27 .